Karddal védték a sárszentlőrinci templomot

Ismét egy érdekes tárggyal gyarapodott a megyei múzeum. A sárszentlőrinci származású, de évtizedek óta Szekszárdon lakó Somogyi Istvánné a megyei múzeumnak ajándékozott egy XVIII. századi kardot, mely apáról fiúra szállva pont 250 éve van a sárszentlőrinci Fördős család tulajdonában. Nagyapja és édesapja elbeszélése szerint ez azonos avval a fegyverrel, melyet Sántha Károly lelkész „A sárszentlőrinci ág. hitv. Evangélikus Egyházközség története” című munkájában említ. E szerint a pécsi püspök 1742-ben a helybeli templomot erővel vissza akarta venni az evangélikusoktól „de a helybeli lakosság (a két Fördős kivont karddal a templom ajtajához állott) ezen szándékában őt megakadályozta”.

A nemesi származású- tehát a kardot jogosan viselő és használó – Fördős család azóta két ágra szakadt. Egyik ág a közeli Uzdra költözött, míg a másik Sárszentlőrincen maradt. Ez utóbbiak utolsó élő leszármazottja az az ajándékozó, aki úgy döntött, hogy a háború idején az orosz katonák elől dugdosott, sőt földbe is rejtett családi ereklyét a múzeumnak ajándékozza, hogy a kard és története ott megőriztessen. Az évszázadok alatt kissé megrongálódott markolatú fegyver előbb a restaurátorok kezébe, majd onnan a történeti osztály fegyvertárába kerül.

Dr. Gaál Attila