Szerencsére Magyarországon rengeteg település büszkélkedhet híres szülöttjével, vagy oda köthető történelmi eseménnyel. Ezekhez kapcsolódnak ünnepek, kialakított emlékházak és parkok, őrzik nevüket utcák és közintézmények.  Sárszentlőrinc is ezek közé tartozik, de azok kisebb táborába, ahol több név is felmerül, ha a falu történetét górcső alá vesszük, és ahol mély nyomott hagyott a művészet maga után.

1722-től alakította ki 8 telepes család ezt a községet, mely fénykorában 2200 főt is számlált lakosainak sorában. Az itt működő Algimnázium (a mai Bonyhádi Evangélikus Gimnázium elődje) polgári jelleggel töltötte meg a falut, így adva meg az alaphangot a jövő nemzedékének. Két tanteremben tanultak az ide kerülő nebulók. A gimnazista fiúk, úgy nevezett kosztos diákok voltak, mert nem volt lehetőség kollégiumi elszállásolásra. A helyi asszonyok nagyrészt így nem a földeken dolgoztak, hanem a tanulókra mostak – főztek – takarítottak. Ezen kosztos diákok egyike volt Petőfi Sándor is. Hittig Lajosnál, a helyi jegyzőnél lakott, 2 évig diákoskodott a Sárszentlőrinci Algimnáziumban, és itt hagyta kéznyomát a helyi templom egyik padjába bevésett monogramjával az utókor számára.

Források:

Kieszné Huszár Dóra
MNVH Tolna megyei területi felelős
http://videkihalozat.eu/?p=16231